@Pipas: Gondoltam te tudod ezeket a válaszokat.:-)De Isten konkrétan nem fenyeget a pokol tüzével,ha kérdezek,csak hibbant követői.
Tehát,hány isten teremt a keresztény Biblia szerint? Ha annak minden szava istentől ered,akkor kétféle az Isten,nem?

@nsocsi http://bezerédj amália.blog.hu: dehogy kétféle, csak baromi jó multitasking rendszere van, amit az is bizonyít, hogy vagy 1milliárd keresztényre tud figyelni egyszerre!

@Pipas: A kerteket, mindent ami terem. Mint manapság cselekedték a palesztin parasztokkal ugyanazon országban; azokkal az emberekkel, akik a brit protektorátus idején lehetővé tették nekik a földvásárlást.

@nsocsi http://bezerédj amália.blog.hu: Az atya, a fiú és a szentlélek. A hivatalos álláspont szerint a fiú már a kezdetek kezdete óta ott van. És igen, jól látod, csonka család. ;)

Viszont elég sok helyen olvasni a bibliában olyasmit, hogy több isten is létezik, pölö az Úr Isten is ezt sugallja (Úr az Istenek közt, az Istenek Ura). Meg persze a sok kirohanás, amit a bibliai isten tesz a többi isten felé.

Aztán meg ott vannak az angyalok, akik szintén többek mint az ember. Meg ott vannak a szentek, akik megintcsak többek mint az emberek.

@nsocsi http://bezerédj amália.blog.hu:
5Móz 6,4
Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr!

@Pipas: Köszönöm! A Mózes II.-nél (azaz Exodus)hogy érted, hogy 54.? Ha rész, abból csak 40 van az Exodusban, ha vers, akkor hanyadik rész 54. verse? van?
A "Kavics"-nál az Univerzum alakjára gondoltam. Hogy olyan is lehet.

@Panther V.: Hanem üresség?

@omega8: +Mondják a még éppen sokisten-hitű zsidóknak,meggyőzés céljából.
De ez csak hit, nem tény.

@omega8: S'má Jiszráél, Adonáj Elohénu, Adonáj echad: Halld, Izráel, az Úr a mi Istenünk, az Úr egyetlen.

@nsocsi http://bezerédj amália.blog.hu: Én azt gondolom, ami a Bibliában van az tény. Képzeld el, ha a Biblia nem igaz, akkor nincs egyetlen igaz forrásunk sem arra a sok kérdésre, amire igyekszünk keresni a választ.

@Idet: Köszönöm, és még az is fontos, hogy mikor Izraelt szólítja, az szól minden igaz Istenben hívő és bízó embernek. Az Isten egyébként mindenkit ebbe a "táborba " hív, tehát mindenki maga dönti el, hogy oda tartozik e.

@Idet: Bocsi, hát persze, hogy elgépeltem. Nem 54. fejezet, hanem 34.:

"34. Fejezet

És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, a melyek az előbbi táblákon voltak, a melyeket széttörtél."

@omega8: Oké.Miért tény, ami a BIbliában van?
Sokan nem ismerik a Bibliát, mégis felteszik ugyanazokat a kérdéseket mint a katolikusok.(Biblia-hívők)

@Idet:

Ez jó. Az bennem van, de nem azt jelenti, hogy semmi van bennem, hanem valaminek a hiányát. Az űr nem üres.

@omega8:

Ami a Védákban van tény. Ami a Kapujanincs Átjáróban van tény. A Korán tény. A Biblia kamu.

Én úgy látom, nagyon összekeveredtek itt a dolgok; a keresztény, zsidó, iszlám stb. istenek a témában nem játszanak szerepet, hiszen ezek szinte bizonyosan az emberi elme szüleményei. A Biblia szintúgy nem ide tartozik, hiszen nem természettudományos mű. Szó szerinti értelmezése szöges ellentétben áll tudományos tényekkel. Ez nem a Szentírás hibája, hiszen nem erre "találták ki".
A kérdés itt az, h az Univerzum keletkezésének legelső billiomod-másodperceiben (ill. azt megelőzőekben, esetleg), Planck idő alatt milyen folyamatok mentek végbe. Természetes folyamat volt-e az Ősrobbanás, vagy áll mögötte egy teremtő akarat? (Még ha ez utóbbi eset is az igaz, nem kell feltétlenül természetfeletti, isteni beavatkozást feltételezni). Mindkét elméletnek vannak hívei és ellen-hívei, a kérdés nem eldöntött.
Számomra a teremtettség azért nem szimpatikus, mert áthelyezi a problémát egy másik térbe/időbe: a teremtő(k) Univerzuma hogy keletkezett?
A CERN-ben egyébként semmi olyan eredmény nem születhet, ami egyik, vagy másik irányba eldöntené a kérdést.

@nsocsi http://bezerédj amália.blog.hu: Tény!! Számomra azért, mert az abban megismerteknek utána jártam, megvizsgáltam, és teljes választ adnak, nem találok benne ellentmondást. Ezt mindenkinek egyénileg kell megtennie. Ne egyház mondja meg mit gondoljunk, mert mi is képesek vagyunk megérteni. A "biblia-hívők" a választ is megtalálhatják. Akik nem ismerik a Bibliát, azoknak lehetőségük van megismerni a válaszokat.

@Panther V.: Az ürességet szándékosan teremtettem meg, az üresség hely, forma, amibe a lét áramolhat?

@Panther V.: És még: ne mondd, kérlek, hogy kamu. Nem az, legfeljebb másként igaz, mint ahogyan te hiszed. Ez a kirekesztőség, kizárólagosság nem illik ahhoz, amiket egyébként mondasz.

@Idet:

Igen. Az üresség megtelhet. A semmi - ha van - nem.

@Idet:

Nem akarok én bántani senkit, de ez nem egy komoly blog, így én sem tudok komoly maradni. Főleg, ha valaki kijelenti egy sokszerzős, számtalanszor átértelmezett írásgyűjteményről, hogy tény.

@Aureliano Buendía ezredes: Na, ezzel egyetértek. Biztosan hallottad már a kifejezést: "inqualieren". Hamvas Béla. Arra, hogy milyen folyamatok mentek végbe. Ez is egy lehetőség.

@Panther V.: Igen, tények, bizonyos értelemben történelmi tények, még ha nem is könnyű kihámozni őket. Istenbizonyítéknak nem tekinteném, de az ellenkezőjének sem. Vallás épült rá, mint annyi másra is. De ennek semmi köze Isten létéhez vagy nemlétéhez, szerintem.

@Pipas: Így már más, köszi. De mit szólsz mégis a "Kavics"-dologhoz?

@Idet:

Vallások épültek a Bibliára. Sokmindenben nagyon eltér a véleményük. Maradjunk abban - vannak benne történelmi tények, de annyi a görög mítoszokban is, s számomra az legalább szórakoztató.

@Idet: A közhiedellemmel ellentétben a bibliában nem igazán vannak történelmi tények. Néhány király és egyéb uralkodó valóban létezett, de ez minden.

@Panther V.: Emlékszel a Lem novellára? Amikor a mérnök kiadja a parancsot a mindent megcsináló gépnek, hogy csináljon semmit?

@Panther V.: Persze. Titkos, de sajtótájékoztató már volt. Tudtam én, hogy vicc :)

@Pipas: Épp azt mondtam, hogy nehéz kihámozni. De van bibliai régészet, hermeneutika, nyelvészet... antropológia, és a többi. Összehasonlító bibliakutatás, történelem...

@omega8: Hu. Kezdjük az elején, aztán én abba is hagyom.
Te utánajártál a teremtésnek? Úgy van, ahogy a Biblia írja?
Biblia 1-2.oldal:-Genezis. 2db. teremtéstörténet van egybe-szerkesztve,olvasd figyelmesen.
Az első: Mózes 1.Mózes2. 1-2,4 vers
Második: Mózes 2.(2.4-25)
Tehát kétféle világ- keletkezési magyarázat maradt benn a Bibliában.De ez nem baj,értő olvasás úgysincs,gondolkodni meg tilos a Bibliával kapcsolatban.

@Idet: Nem hiszem, hogy ilyesmiről van szó, legalábbis nem nagyon van összhangban azzal, amit a világegyetemről a fizika tudományának sikerült megállapítania. Egy három dimenziós test és a n-dimenziós terek topológiája közt húzhatók párhuzamok, de ezek inkább csak analógiák.

Ráadásul a világegyetem alakját taglaló fizikában olyan brutális matematikai eszközöket használnak, amit soha nem fogok megérteni, nem hogy felfogni.

@VilMarci: Vicc, vicc, de milyen jót dumálunk! Az már nem vicc!

@Idet: 'De van bibliai régészet': nem hiszem, hogy ilyen lenne. Egyféle régészet van, ami a biblia által leírt dolgokra (ó és újszövetség) eddig semmiféle bizonyítékot nem talált.

Azt viszont elmondhatjuk, hogy az egyiptomi Hórusz a legenda szerint (1) szűz anyától isten fiaként született (2) csodákat tett, többek közt egy halottat is feltámasztott (3) megölték a tanításai miatt kábé harminc éves korában (4) három nap múlva feltámadt és a mennybe ment.

@Pipas: Hát, igen. Talán megérteni még lehet, de felfogni...?
Mert arra gondoltam, de ez nyilván badarság, hogy az az egyensúlyi pont lehetne Isten - már ha van.
Már csak azért sem lehetne "Kavics" alakja, mert az egy test, ami viszonylag állandó, már ha az atomok összeszervező- és tartó játékától eltekintünk, a világegyetem meg mozgás és folyamat, nem?

@Pipas: Jó, jó, ebben igazad van, mindenütt léteznek a Közel-Keleten meghaló és feltámadó istenek, az összes attribútumokkal.
De ahhoz, hogy nincs bibliai régészet, Jigael Jadin, a szakma nagy öregje nem tudom, mit szólna...

@Idet: 'De ahhoz, hogy nincs bibliai régészet, Jigael Jadin, a szakma nagy öregje nem tudom, mit szólna.': Egy csomó ember van, aki egy csomó butaságot állít. Ezek közül az emberek közül egy csomó híres, zseninek vagy legalábbis hozzáértőnek tartott.

Ha a régész bevallottan a bibliát akarja bizonyítani és nem a hipotézisétől független tényeket feltárni, akkor nem természettudományos módszereket használ ergo nem régész. A régész foglalkozhat egy korral vagy egy kultúrkörrel, de a bibliai korokban sok könyvet írtak, ezért éppen úgy nincs 'bibliai régész' mint ahogyan nincs 'aranybulla régész' vagy nincs 'időfizikus'.

'Mert arra gondoltam, de ez nyilván badarság, hogy az az egyensúlyi pont lehetne Isten - már ha van.': Bármi lehet, amire nincs az ellenkezőjét bizonyító tapasztalat. Viszont a keresztény Isten létezése ellen egy csomó bizonyítékunk van, tehát úgy, abban a formában, ahogyan a biblia istent leírja nem létezik.

Sok más (főként elvont) formában létezhet isten (pl. nem Isten teremtette az embert, hanem ő teremtette az evolúciót, nem hat nap alatt, hanem hat korszak alatt, nem a felhők között van a menyország, hanem egy világegyetemen kívüli helyen, nem örökek és megismerhetőek az erkölcs szabályai, de azért léteznek, stb.), de akkor meg miért beszélünk a kereszténységről.

Vagyis: ha Isten az egyensúly, akkor miért áldozzak kecskét? ;)

@nsocsi http://bezerédj amália.blog.hu: Mózes II. könyve 2. része Mózesről szól, nem értem a kérésem!? Segítenél?

@Pipas: Sztem ha van isten, akkor nincs szüksége evolúcióra, hiszen mindenható. Véleményem szerint az ember lealaocsonyítja magát, ha egyfajta véletlennek tulajdonítja saját magát. Gondolj az érzésekre, szerelemre, szomorúságra, honvágyra.... Ezek is véletlenül alakultak ki. Azon felül a mai tudomány még most sem tudott odáig eljutni, hogy egyetlen sejtet létrehozzon. Akkor a véletlen megteheti ezt...?

@Pipas: Nem kell kecskét áldoznod, arra kizárólag Jézus áldozatát megelőzően volt szükség, és nem Istennek kellet az, hanem az embernek hogy lássa érezze, hogy milyen az, ha egy ártatlan élet múlik el a bűne, vétke miatt. Ezzel kísérelte meg Isten az ember tudtára adni a Fia áldozatát.

@omega8: Ez a "véletlen" dolog egy elég nagy félreértés az evolúcióval kapcsolatban. A véletlen szerepe egyedül a mutációk megjelenésében van, de annak elterjedése már korántsem a puszta véletlen műve volt.

@omega8: Nem istennek kellett?
"2 Móz 29,18
Azután füstölögtesd el az egész kost az oltáron: égőáldozat az az Úrnak, kedves illatú tűzáldozat az Úrnak."

Keresgéltem még tovább, és rengeteg utalás van arra, hogy az áldozat "kedves az úrnak".

@Pipas: Jesszusom, meg ne egyél már!
A bibliai régészet nem azt jelenti, hogy istenbizonyítékokat keresnek, vagy valami hasonló, hanem a Biblia (nagy kezdőbetű, mert tulajdonnév, hagyjuk már a Nemecsek-szindrómát), színterein lefolytatott kutatásokat jelenti, de ezt nyilván te is tudod, csak mérges vagy.
Lehetne hosszasan körülírni a fogalmat, de tudjuk, mire gondolunk. NEM a Bibliát akarják hitelesíteni, hanem éppenhogy, amint írtad, egy bizonyos kultúrkörrel foglalkoznak, annak a TÉNYEIVEL. Romok, tárgyak, kéziratok, stb. Az értelmezés más kérdés.

Jigael Yadin (így helyes), nem valami felfújt hólyag, hanem komoly tudós. Ha nem ismered, ne ítélkezz.

Egyébként, a Pipás azt jelenti, hogy haragos a természeted (...), vagy, hogy pipázol? Ez utóbbi jó, mert aki pipázik, rossz ember nem lehet!

@omega8: "a tudomány még most sem tudott odáig eljutni, hogy egyetlen sejtet létrehozzon"

Ez pusztán annyit bizonyít, h azokat a körülményeket, amik az élet keletkezésekor a Földön (vagy valahol máshol) uralkodtak, rendkívül nehéz laboratóriumi körülmények között reprodukálni. Szupernova-robbanást se tudunk mesterségesen létrehozni, mégis létezik.

Az evolúció tény, ha van Isten, ha nincs. Amúgy az érzelmeknek a világon semmi közük nincs az evolúcióhoz, legfeljebb a nagyra nőtt agyhoz.

@Pipas: Ja, igen, és nehogy már kecskét áldozz! Olyan helyesek, és a kecskesajt milyen finom!

@omega8: "Sztem ha van isten, akkor nincs szüksége evolúcióra": Pontosan! Ha lenne isten, akkor nincs szükség evolúcióra, sőt nem is lenne, hiszen le van írva, hogy az isten hozta létre a növényeket, az állatokat és az embert, valamint az is, hogy ezek változatlan formában vannak jelen ma is. Az evolúció nem csak szükségtelen lenne, hanem ellentmondásban is áll isten létével.

Viszont evolúció van, a fajok és az ember is evolúciós úton jött létre, ezt ma már tudjuk (nem, nem hisszük, tudjuk ;).

Isten létére nincs semmiféle bizonyíték, az evolúcióra viszont olyan sok bizonyíték van, hogy tényként kell elfogadnunk.

@Idet:

Nyilvánvaló:

static.nol.hu/media/picture/06/54/08/000085406-2593-330.jpg

Én is pipázom, még a virágot is szeretem. Kivétel vagyok, a szabályerősítő.

@Pipas:

Az evolúcióval kapcsolatos bizonyítékokat könnyedén teremthette Isten. Mintahogy az egész Mindenséget is teremthette 5 perce minden emlékkel együtt.

@omega8: Bocs.Hülye vagyok,ajánlottam,hogy olvasd figyelmesen és én nem vagyok az.Bocs.
1. Mózes első kőnyve,1.fejezet és 2. fejezet első két és fél verse
2. a 2. fejezet fennmaradó része.(2,5-25)

@Pipas: Picit sántít. Teljesen mindegy, mi van leírva a Bibliában vagy egyéb hasonló könyvekben. Az evolúció létezése nem bizonyíték isten(ek) nem létezésére. Abbahagyhatta a ténykedését az Univerzum megteremtésével, de ugyanekkora erővel teremthette az egészet 6000 évvel vagy éppen 1 perccel ezelőtt.

@Panther V.: És az állatokat is, kedves Bagira? Nyilván...

Valahogy úgy gondolom, hogy elíndította a dolgot, és időről időre lendít rajta, ha már túl sok hülyeséget csináltunk... mármint Isten. Ez persze szintén nagyon antropomorf elképzelés, meg pantheisztikus is, de valamibe csak kell kapaszkodni, hogy nem vettettünk ki teljesen az ürességbe! Heidegger meg a Holzwege...

@VilMarci: Nem teremthette se 6000 éve, se 1 perce. Utóbbi esetben még a Nap fénye se ért volna el minket, előbbiben pedig egyetlen csillag se látszana az égen. Hogy a további kb. 1 millió bizonyítékról ne is beszéljünk.

@Panther V.: Az inkriminált egyén kocapipás volt, cigarettázott is, és csak a könnyű, szőke dohányt szerette. És persze kőkemény paranoiás is volt. És a többi. Remélem, te nem? Nem hinném...

A másik hasonszőr, aki még él, szivarozik.

@Aureliano Buendía ezredes:

Nem a Földet teremtette, hanem a Világegyetemet. A Napot és a csillagokat is ô teremtette. A fényüket is.

@Panther V.: attól még a fény terjedési sebessége nem változik, tehát 1 perc alatt nem ér ide a napfény.
De akkor elmondom újra: az Ősrobbanás a legelső billiomod-billiomod másodpercig tényként le van írva. Cáfolhatatlanul. Egy esetleges teremtő mozgástere csak ez előtt, vagy az Ősrobbanás előtt lehet. Ami utána van, az nem kérdéses.

@Panther V.: Nem, nem teremthette. Olyan, hogy bizonyíték van, de evolúció nincs, olyan nem létezhet, mert akkor az nem bizonyíték volna.

Ráadásul isten nem teremthette sem az állatokat sem az evolúciót igazoló bizonyítékokat, mert nem létezik.

@Aureliano Buendía ezredes: @Pipas: Ha volna Isten bármit megtehetne. Cáfolhatatlan bizonyítékok? billiomod másodpercig? Ez annyira vicces mint a görög-római mitológia. Hányszor mondták már ki az emberi történelem során a ,cáfolhatatlan" igazságot...

@Pipas: Szóval, csak? Nem létezik, mert nem létezik, és nem teremthette, mert nem létezik? Azannya!

@Panther V.: "Nem a Földet teremtette, hanem a Világegyetemet.": Megint egy eretnek. ;)

"Kezdetben teremté Isten az eget és a földet."

...

"Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat."

Vagyishogy isten csak a földet, a holdat és napot, valamint a csillagokat teremtette. Meg néhány nem létező dolgot, mint a földön és a égbolton található vizet (mert hogy mindkettő kék ugye) elválasztó szilárd falat.

A tér, az idő, a különféle láthatatlan sugárzások, a fekete lyukak, a gázködök és minden egyéb már megvolt a teremtés előtt is. ;)

@Idet: "Szóval, csak? Nem létezik, mert nem létezik, és nem teremthette, mert nem létezik? Azannya!": gondolod, hogy olyan menő vagyok, hogy a képzeleted szüleményeinek nemlétezését be tudom bizonyítani? Hogyan várhatsz el ilyet tőlem. A fogtündér és a télapó vagy a húsvéti nyuszi nemlétezését is nekem kell bebizonyítani.

Te egy senki által nem látott, senki által meg nem értett abszolút valószínűtlen teremtőről beszélsz. Miért tőlem várod a nemlétezésének bizonyítékát. Általában annak kell ám bizonyítania, aki egy teljesen hihetetlen dolgot állít, nem pedig a másik félnek.

@Pipas:

Az ég és a csillagok az akkor ismert világot jelentették.

Fiúk-lányok, bár az az érzésem, hogy rajtam kívül csak fiúk vannak itt; azt nem kellene meghatározni, hogy hány angyal fér el egy tű hegyén? Már, ha léteznek angyalok, létezik tű, és létezünk mi magunk?

Én létezem. Ti valószínűleg a képzeletem játékai vagytok. Lucifer szórakozik már megint velem.

@Panther V.: "Az ég és a csillagok az akkor ismert világot jelentették.": Hát persze, hogy igazad van!

Vagyis egy ember leírta, hogy ő hogyan képzeli el a világot (alul is víz, felül is víz, merthogy kék az ég mi mástól lenne), majd leírta, hogy szerinte hogyan teremtette az isten.

Namost azt már tudjuk, hogy a világ nem így épült fel, akkor miért hinnénk el, hogy így teremtődött? Mert a teremtés története istentől származik? Akkor miért van az, hogy isten azt el tudta mondani hogyan teremtette, de azt, hogy mit teremtett azt nem. Vagy szándékosan kimondottan hazudott?

Nem beszélve arról, hogy a bibliában két teremtéstörténet van, amelyek ütik egymást.

@Pipas: Nem várok el tőled semmit, csupán az érvelésedet kérdőjeleztem meg a magam egyszerű módján.

Fogtündér stb. létezik, mert már megalkottad őket magadban. Jó, virtuálisan. És akkor mi van a cybertérrel?

1. Ez a bizonyos Teremtő nem olyan megfoghatatlan ám.
2. Nem állítottam, hogy hiszek a létezésében.
3. Az , hogy létezik, és hogy nem, 50-50°%-os esély.
4. Ne haragudj, kérlek!

@Panther V.: Hmm. Egészen biztos? Bizonyítsd be, hogy létezel! Létezel, mert használod a számítószerkentyűt? A Sejtan műve! Létezel, mert gondolkodsz? Ajjaj... Létezel, mert van avatarod? Húúú... Szóval?

@Pipas:

Tudjuk, hogy a világ hogyan épül fel? Remek. Honnan? mert valaki leírta, más bólogatott rá, s sokan elhitték? Vagy láttad az Ősrobbanást? Láttál már fekete lyukat? Na ne viccelj már. Egyébként nem mindegy? A vallások és a csillagászat is próbálják a maguk módján megmagyarázni a keletkezést. Ebből élnek, hogy megvannak a híveik.

@Idet:

Neked nem kell, hogy bármit is bizonyítsak mert nem vagy. Megnyomok egy gombot, s nyomod nem marad. Én meg itt vagyok a kutyámmal a kertben. Téged nem látlak.

@Panther V.: A világ felépítését a természet megfigyeléséből ismerjük. Azt hogy az égbolt nem azért kék, mert víz van fenn, azt például úgy tudjuk, hogy egyszerűen odamentünk és megnéztük.

A természettudományban a hitnek nincsen szerepe, a természettudomány bizonyítékokra épül. Azokat a dolgokat tekintjük ténynek, amikre elsöprően sok bizonyíték van, amelyek egytől egyik egymással is harmóniába vannak.

Az őrobbanást nem láttam és nem is én beszéltem róla. De ha már felhoztad: nem csak a 'láttad' lehet bizonyíték, sőt a természettudományban nem elsősorban az.

"Egyébként nem mindegy? A vallások és a csillagászat is próbálják a maguk módján megmagyarázni a keletkezést.": Igen ám, de a vallás éppen a keletkezés megmagyarázásával csúfosan megbukott. Nem is csak megbukott, eleve meg sem próbálta, hiszen a 'hogyan kezdődött a világ' kérdésre egy sunyi csalással az 'isten teremtette' válasszal próbálkozott, gondosan elhalgatva azt, hogy ezzel nem válaszolt meg semmit, csak elnapolta kérdést addig, amíg valakiben fel nem merül, hogy jó-jó, de akkor hogyan keletkezett isten?

A teremtés és az egész bibliai isten sztori nem magyaráz meg semmit, cserébe viszont egy csomó újabb kérdést felvet (tud -e a mindenható akkora követ teremteni, amit már ő sem tud felelni, meg ilyenek).

@Panther V.: Az kár. Az embereknek látniuk kell egymást. Jó neked, hogy kerted van. Nekem lakásom és macskám. A gombot én is megnyomhatom. Te sem létezel, sem a kutyád. A cybertér létezik, meg talán Bill Gates.

@Aureliano Buendía ezredes: Egyszerűen: ha isten létezik, akkor bármit megtehet. Tehát úgy is teremthette a világyetemet 1 perccel ezelőtt, hogy a a csillagok fényei "már elértek ide".

@VilMarci: Ja, csakhogy a teremtés könyve szerint előbb teremtette a fényt mint az égi testeket. Persze megtehette, hisz mindenható. ;)

@Panther V.: Hogy hívják a nemlétező (vagy létező, bocs) kutyádat? Az én minipárducom Kacuko névre hallgat.

@Pipas:

Tóta W. Árpád, hát van pofád idejönni, és álnicken hazudozni, te görény?

@the dragon: Nem vagyok Tóta W. Árpád és erre mérget vehetsz.

@Pipas:

Most ezt csak úgy HIGGYÜK el neked?

@the dragon: Nem kell, viszont nyilvánvaló, hogy semmi bizonyítékod sincs arra, hogy én lennék Tóta W. Árpád vagy Adolf Hitler vagy ilyenek.

És azt hiszem, hogy másban sem hazudtam, legalábbis nem tudok róla...

@Idet:
'Fogtündér stb. létezik, mert már megalkottad őket magadban. Jó, virtuálisan.': Az elképzelés, hogy létezik isten nem egyezik m eg istennel, azaz, hogy az elképzelés nem hozza létre és nem bizonyítja semmiről, hogy létezik.

'És akkor mi van a cybertérrel?''
A cybertér léte vagy nem léte semmilyen kapcsolatban nincs isten létével vagy nem létével.

'1. Ez a bizonyos Teremtő' nem olyan megfoghatatlan ám.'
Ugyancsak: az, hogy te nem látod az abszurditását nem bizonyítja, hogy létezik.

'2. Nem állítottam, hogy hiszek a létezésében.'
Nem így vettem ki a szavaidből, de nyilván tévedtem.

'3. Az , hogy létezik, és hogy nem, 50-50°%-os esély.'
Miért lenne így? Az eldöntendő, igennel vagy nemmel megválaszolható kérdéseknél nem feltétlenül 50/50 az esély. Mi az esélye annak, hogy holnap a holdon fogok reggelizni? Nem 50/50 az biztos... sokkal inkább 100% és 0%, beleértva a közismert tényt, hogy a 0% eséllyel bekövetkező események nem feltétlenül lehetetlen események.

'4. Ne haragudj, kérlek!'

Miért haragudnék? Egy percig sem aharagudtam senkire.

@the dragon: Miből gondoltad, hogy ő Tóta W.??? Mert mindenre képes? Úgy értem, virtuálisan. Hát, igen...

@Pipas:

Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy Tóta W. vagy, aki számtalan nicken beszélget magában, miközben egy bikacsökkel izgatja magát análisan.

@the dragon: Hát pedig nem vagyok Tóta. Nem is ismerem, bár imitt amott láttam a hozzászólásait. Viszont te meg perverz vagy ezzel a gusztustalan anális fixációval amit te találtál ki és rajtam kérsz számon. ;)

@Pipas: 1. Ha így vesszük, semmi sem bizonyítja semmiről, hogy létezik. Mi az objektív bizonyíték?Valami, ami egy személy észlelésétől függetlenül bizonyítja, hogy ő, vagy az általa észlelt dolog, jelenség stb, létezik.
2. A cybertér léte azt példázza, hogy az objektív, létező, kézzel fogható valóság nem mindenható - és hogy bizonyítod, hogy tőled függetlenül is létezik?
3. A tudomány nem abszurd? Mert közmegegyezésen alapul, hogy elhisszük, és legfeljebb 2-300 éve (Aufklärung), ha Arisztotelészéket is odavesszük, 1500 éve (kb.)létezik? Ellenőrizd egy közönséges arckence össztetevőit te magad, meg, hogy milyen hatása van! Ha nem tudod, akkor csak ELHISZED, amit a vegyiguruk odaírnak. Ezzel az erővel Isten létét is elhiheted. Kevesebbet fog ártani, mint a vegyi kencék.
4. Ontológiai kérdés.
5. Ha nem haragszol, az jó.

@Pipas: Az anális fixációról hároméves korban le kellene szokni. Vagy kellett volna.

Isten - ha van, ha nincs - áldjon mindenkit, én kiszállok, mert most már tényleg dolgoznom kell!

@Idet: Ja, ez a semmi sem biztos mert mindent csak az érzékeinken keresztül tapasztalunk meg ez jópofa dolog, csak nem sok értelme van. Hogyan bizonyítom, hogy a valóság tőlem függetlenül létezik? Miért kellene bizonyítanom, mit változtat ez a természet törvényein és azon a tényen, hogy a bibliai sztori ezekkel ütközik? Ha csak én képzelem a világot, akkor abból következik, hogy isten hat nap alatt teremtette a világegyetemet?

Ha pedig a megfigyelt fizikai világot nem fogadod el bizonyítékként semmire, akkor mit ajánlasz isten bizonyítékaként? Még annyit sem.

A tudomány pedig miért alapulna közmegegyezésen? Az emberek nagy része nem hogy tagadja a tudomány megállapításait, ráadásul nem is ismeri őket.

És még egyszer, ne keverjük össze a hitet a tudománnyal. A hit a nem ismert dolgok valóságosnak való elfogadása, a tudomény pedig a bizonyítékokon alapuló megismerés módszere. Miért _kellene_ elhinnem bármit is az arckencéről? Szerinted, ha ráírják, hogy ettől megfiatalodsz azt én egy pillanatig is elhiszem?

@Pipas: Figyelj, esküszöm, nem óhajtok a Biblia védelmére kelni, sem ledorongolni. Továbbá ugyanez a helyzet Istennel is. Úgy gondoltam, egy kis rendszertelen filozófiai vitát folytatunk, agytornaként, és mert ismereteket tágítani, más véleményeket megismerni jó.
Nem kell bizonyítanod semmit,pusztán beszélgetünk, nem? Nem vérre menő hitvita ez!

A véleményem az, hogy a tudomány - egy ponton túl -éppen úgy hit kérdése, mint Isten. Írtad, hogy az emberek nagy része nemhogy tagadja, hanem nem is ismeri a tudomány tényeit. Erről beszélek. A sivatagi tuaregek szent meggyőződése, hogy a repülőgépet angyalok viszik a szárnyuknál fogva. Látja a tényt, el is fogadja, de, hogy mi az oka...?
Nem keverem a hitet a tudománnyal - vannak rajtam kívül sokan, akik megteszik.
Kérlek, ne tulajdoníts nekem olyasmit, ami nem a sajátom.
Szóval, szerintem a tudomány nem mindenható, én ennyiben maradnék. Nem mindenható az ember sem, aki műveli. Ez a véleményem, amely az enyém, ragaszkodom hozzá - de ez csak az én véleményem.

@native:
"Minél inkább eltölt valakit minden jelenség rendezett szabályosságának tudata, annál szilárdabbá válik az a meggyőződése, hogy e rendezettség és szabályosság mellett nincs olyan hézag, ahol hely jutna más természetű okoknak. Nem létezhet sem olyan emberi, sem olyan isteni szabály, amely önmagában a természeti jelenségek független oka lehetne. Bizonyosra vehető, hogy a természeti jelenségekbe beavatkozó, személyes Isten doktrínáját valódi értelemben sohasem cáfolhatja meg a tudomány, mert ez a doktrína mindig menedékre találhat azokon a területeken, amelyeken a tudomány még nem tudta megvetni a lábát.

Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a vallás képviselői részéről ez a viselkedés nem csupán méltatlan, de végzetes is. Egy olyan tan, amely mindig a sötétségbe vonul, mert a tiszta világosságban nem képes fenntartani magát, szükségképpen el fogja veszíteni az emberi nemre gyakorolt hatását, s ennek kiszámíthatatlanul káros hatása lehet az emberi fejlődésre. Az erkölcsi jóért vívott harcukban a vallás tanítóinak venniük kell a bátorsagot ahhoz, hogy feladják a személyes Isten doktrínáját, és lemondjanak a félelemnek és a reménynek ama forrásáról, amely a múltban olyan óriási hatalmat helyezett a papok kezébe. Munkájuk során azokat az erőket kellene felhasználniuk, amelyek képesek arra, hogy a Jót, az Igazat és a Szépet magában az emberiségben fejlesszék ki és terjesszék el. Ez bizonnyal sokkal nehezebb, de összehasonlíthatatlanul értékesebb feladat..."

Albert Einstein

@lOc (a pasztafáriánus): Egy null a hívő tudósok javára! Mert azt tudod, hogy Einstein hitt Istenben? Sem nem jó, sem nem rossz: tény.

Igen, a probléma a személyes Isten körül van. Mindig is ott volt.

"A véleményem az, hogy a tudomány - egy ponton túl -éppen úgy hit kérdése, mint Isten."
azt többé nem tudomány te szerencsétlen...

" A sivatagi tuaregek szent meggyőződése, hogy a repülőgépet angyalok viszik a szárnyuknál fogva. Látja a tényt, el is fogadja, de, hogy mi az oka...?"
Tán nyom valamit a latban h az aerodinamikáról és sugárhajtóművekről fenntartott "hitrendszer" alapján lehet repülőgépet építeni, a tuaregnek marad a puputeve. Gondolom az elektronok léte is csak a nyugati tudomány dogmája. Miután wmiki végzett a tápkábel nyalogatásával, veled kéne folytatni az empírikus hitkutatást, egy posztmodern relativista hülyével kevesebb lenne

@Idet: Az egy tévedés hogy Einstein hitt Istenben. Vagyis inkább ő a természet törvényeit nevezte Istennek, de semmiképpen sem azt amiről a Biblia vagy általában bármelyik ember beszél.

"Nem tudok elképzelni egy személyes Istent, aki közvetlenül befolyásolná az egyének cselekedeteit... Vallásosságom a végtelenül felsőbbrendű szellem alázatos csodálata. E szellem a kis dolgokban nyilvánul meg, hogy megérthessük valóságát." - Egy coloradói bankárhoz írta (1927 augusztusa); Einstein Archívum 48-380; Dukas and Hoffmann: Albert Einstein, the Human Side, 66.o.

"Az a szó, hogy «isten», számomra semmi más, mint az emberi gyengeség kifejezése és terméke; a Biblia tiszteletreméltó, ám primitív és meglehetősen gyermeteg legendák gyűjteménye."

"Egy megfoghatatlan dolog létének elfogadása nem segíti elő azon szabályszerűségek elfogadását, amiket a kézzelfogható világban tapasztalunk." - Levél egy iowai diáknak, aki azt kérdezte: Mi az Isten? (1953. július); Einstein Archívum 59-085

"Ami Istent illeti, az én állásfoglalásom agnosztikus. Meggyőződésem szerint az erkölcsi alapelvek elsődleges fontosságának biztos tudata, ami által az élet jobb és nemesebb, nem igényel egy törvényhozót, főleg nem olyat, aki jutalmazásra vagy büntetésre alapozza törvényeit." - Levél M. Berkowitznak (1950. október 25.); Einstein Archívum 59-215

teremtés és fejlődés, teremtés és evolúció: Az Egyház ősi hitvallásai szerint a mindenható Isten „kezdetben”, az idő kezdetén a semmiből teremtette az eget és a földet, minden látható és láthatatlan lényt (DH 29, 60, 75). E hitvallások azt fejezik ki, hogy a kinyilatkoztatás Istene öröktől fogva abszolút független, egyedül ő a világ alkotója és fenntartója. Filozófiailag: a világ, a fejlődő világegyetem létében függ a mindenható Istentől, tehát a teremtés transzcendens okság, amely lényegében különbözik a teremtett világban működő, a természettud-ok által tanulmányozott immanens, másodlagos okságtól. - A teremtésteológia újabban összekapcsolja a protológiát és az eszkatológiát, és Jézus Krisztust helyezi a kezdet és vég eseményeinek középpontjába: Ő a kezdet és a vég, minden Általa és Érte lett, és minden Őbenne áll fenn (vö. Jn 1,1-5; Kol 1,15-20; Ef 1; 1Kor 15). Mivel Isten a világot az emberért teremtette, valamiképpen már az ember előtti fejlődés is az üdvösség drámájának színterét készíti elő, amelynek középpontjában Jézus Krisztus áll (vö. RH 8). - Szellemtörténészek, pl. Pierre Duhem, rámutattak arra, hogy a teremtés kinyilatkoztatott, zsidó-keresztény eszméje segítette a gondolkodókat abban, hogy elkerüljék a panteizmust. A monoteizmusból, pontosabban a teremtés hitéből kibontakozó teol. szabadította fel az észt, s ennek következtében válhatott a mítoszba v. teogóniába hajló kozmogónia kozmológiává. Így születtek meg az autonóm tudományok. Teol. forr-ra volt szükség, hogy az istenített égitestek elveszítsék rangjukat, és a tudósok ki merjék mondani, hogy az égitesteket, a Nap keringését, a tenger apályát és dagályát, a meteorok hullását ugyanazon törv-ek vezérlik. „A modern tudományt az a szikra gyújtotta meg, amely a hellén pogányság teológiája és a kereszténység teológiája közötti ütközésből pattant ki” (Pierre Duhem: Le systeme du monde. II:453). - 1. A ~ és Darwin. Napjainkban a fejlődés természettudományosan bizonyított tény, bármilyen modellt v. elméletet fogadnak is el a szakemberek a tény magyarázatára. Az élővilág fejlődésének eszméje összekapcsolódott Charles Darwinnal, aki 1859: adta ki A fajok eredete c. művét. Elméletének, melyet több kortárs tudós is átvett, lényege ez: a fajok fejlődését a külső környezethez való alkalmazkodás és a természetes kiválasztódás határozza meg a létért való küzdelemben, s az így szerzett tulajdonságok öröklődnek. Darwin művéből, bizonyos módosításokkal néhány év alatt 6 kiadás jelent meg. Darwin nem tudta megmagyarázni a tulajdonságok átöröklését, melynek nyitját csak 1865: Johann Gregor Mendel OSA találta meg. A tudományos világ csak 35 évvel később ismerte el Mendel törvényeinek egyetemes érvényét. Darwin 1871: adta ki második fő művét Az ember származásáról és a nemmel kapcsolatos kiválasztásról. E műve még nagyobb feltűnést és ellenkezést váltott ki vallásos körökben, mivel a „majomtól származó” ember gondolatát népszerűsítő darwinizmus ideológusai a vallás és a Biblia ellen használták fel az elméletet. Darwin lényegében azt állította, hogy az emberi faj természetes kiválasztódással fejlődött ki a főemlősök családjából. Különös, hogy még 2000 k. is jelentkezik a félremagyarázott darwinizmus, s ennek ellenhatásaként a fejlődést tagadó kreacianizmus. Darwin azt állítja, hogy az emberi faj olyan ősöktől származik, amelyek a majmokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeztek, de ősidők óta kihaltak, csak kövületekből ismertek. Ezért nem is lehet azokat azonosítani a ma ismert majomfajtákkal. - A darwini elméletet lényegesen módosították a legújabb genetikai, főleg az emberi agy kifejlődésével kapcsolatos felfedezések. A paleontológiai kutatások eredményei, élőlényeknek a geológiai rétegekben talált kövületei is cáfolják, ill. módosítják Darwin elméletét a lassú változások folyamatáról, hiszen a gének módosulásával ugrásszerű változások történnek. - 2008: már senki sem állíthatja, hogy az ember a majomtól származik, mert az ember és a majom egy korábbi, közös őstől ered, és a jelenlegi majmok nem az emberiség ősei. A Homo, az Ember a fejlődés fájának központi törzsét képviseli. A hominizáció, az emberré válás pontos idejét nem tudja megállapítani a kutatás, hiszen 10.000.000 éves fejlődésről van szó. A Homo sapiens, a hominizáció utolsó lépcsőfoka kb. 300.000 éves. - A Darwin halála óta eltelt időben a paleontológia, kozmológia, biológia, genetika és más tud-ok eredményei perdöntően igazolták az evolúció tényét, és Darwin néhány intuícióját módosítva több elmélet született a világ genezisének módjáról. A kb. 15 milliárd évvel ezelőtt történt ősrobbanástól („Big Bang”) a kozmogenezis-biogenezis-antropogenezis fázisain át az emberig, a fejlődés nyílhegyéig v. virágáig tart ez a felfelé ívelő lendület. Sőt, Pierre Teilhard de Chardin szerint, aki a hívők körében népszerűsítette a kezdetben visszautasított fejlődéselméletet, a fejlődés tovább tart a szellem szférájában: a noogenezis, az összpontosulás, a planetáris egységesülés által egy Ómega-pont felé tart, aki nem más mint a feltámadott Krisztus, aki amorizálja, 'szeretettel hatja át' a ma még széthúzó, önzésektől megosztott emberiséget, azokat, akik megnyílnak a felülről ható szeretet-energiának. Ezen fordul meg az emberi fejlődés sikere, fajunk jövője: egységesülés vagy önpusztítás. - Teilhard volt, aki az elsők között hangoztatta: az evolúció ténye és eszméje nem ellentétes a teremtéssel, hiszen a fejlődés csak a transzcendens teremtő aktus kifejeződése térben és időben. A teremtés helyes felfogása, valamint a Biblia helyes - nem betű szerinti - értelmezése tette lehetővé, hogy a 3. évezred elején már bizonyos konkordizmus, a Biblia tanítása és a természettudományok egyeztetése révén vallhatjuk a fejlődéselméletet; a természettud. vitatkozhat a tényekről és különböző modelleket lehet vallani. Ugyanakkor elutasítjuk azt a fundalmentalizmust és kreacianizmust, amely a Biblia szó szerinti értelmezésével tagadja a fejlődést. Igaz, a kat. tanítás nagy utat tett meg a 20. sz. eleji modernizmustól, ill. X. Pius p. antimodernista intézkedéseitől a II. Vatikáni Zsinatig (vö. Dei Verbum és Gaudium et spes konstitúciók). - 2. ~ és szentírásmagyarázat. A katolikus teol. 2008: már nem lát nehézséget abban, hogy a teremtéshit megvallása mellett elfogadja az immár autonómnak nyilvánított természettudományos eredményeket (vö. GS 36). A döntő fejlődés az egzegézisben történt. XII. Pius p. Divino afflante körlevele (DH 3825-31) 1943: felszabadította a bibliakutatást: a X. Pius p. által - a modernista válság idején - előírt szó szerinti értelmezés helyett már lehet alkalmazni a történeti kritikai módszert és a bibliakutatás új eredményeit. Végül a II. Vat. Zsin. Dei Verbum konst-ja (DH 4201-35) összegezte a kat. Egyh. mai álláspontját a kinyilatkoztatásról és a Szentírásról. A fejlődéselmélet és a teremtéshit kapcsolatában az alapvető nehézséget ker. szempontból az okozta, hogy szó szerint értelmezték a bibliai teremtéstörténetet, miként Galilei esetében Józsue könyvét. - II. János Pál p. a Galilei-ügy kivizsgálása után a Pápai Tud. Akad. tagjaihoz szólva, bírálva a Szt Offícium (Hittani Kongregáció) bíborosait is, idézte a Galilei korabeli Caesar Baronius bíb-t: „A Szentlélek nem azt akarja nekünk megmondani, hogy hogyan forog az ég, hanem hogy hogyan juthatunk az égbe”. Vagyis a Biblia nem természettud-os ismereteket akar közölni, hanem üdvösségünkre vonatkozó igazságokat egy adott kor és kultúra nyelvén. - II. János Pál p. 1996. X. 24: a Pápai Tud. Akad. teljes üléséhez szólva, miután utalt a Galilei-ügyre, hangsúlyozta, hogy helyesen kell értelmezni a Szentírást, s hogy az egzegéták és teológusok vegyék figyelembe a természettud-ok biztos eredményeit. Utalt XII. Pius p. Humani generis körlevelére (DH 3875-99), amely a fejlődéselméletről mint hipotézisről beszélt. II. János Pál p. szerint viszont az elmúlt 50 év természettud-os és teol. eredményei alapján már a fejlődés elméletéről v. elméleteiről beszélhetünk, hiszen a kérdésben illetékes tud-ok (paleontológia, kozmológia, biológia, genetika) eredményeinek konvergenciája önmagában is jelentős érv a fejlődés elmélete mellett. A különböző elméletek, melyek tanulmányozzák és magyarázzák a fejlődés mikéntjét, módozatait és okait, s a hozzájuk kapcsolódó fil-k ma már kevésbé ellenségesek a teremtéshittel szemben, bár a spirituális értelmezések mellett ma is léteznek redukcionista v. akár materialista-ateista nézetek. - 3. Az emberi lélek közvetlen teremtése. II. János Pál p. előbbi beszédében utalt XII. Pius p. két fenntartására is: az emberi lélek közvetlen teremtésére (DH 3896), s a poligenizmus és az áteredő bűn kapcsolatára (DH 3897). Ez utóbbival kapcsolatban már olyan teol. megoldások születtek, melyek szerint a monogenizmus és az áteredő bűn tana nem szükségszerűen tartozik össze, tehát a poligenizmus tana sem áll szemben a teol. igazsággal. - A p. a hominizációról szólva hangsúlyozta, hogy az ember ker. felfogása szerint ontológiai, 'létrendi' különbség van az ember és az alacsonyabbrendű élőlények között, tehát az evolúció során „minőségi ugrás” történt, amikor a gondolkodó ember megjelent. Ezt az „ugrást” csakis az isteni (teremtő) transzcendens oksággal magyarázhatjuk, a tud. a maga sajátos módszereivel nem figyelheti meg, csakis a metafizika és a teol. képes ennek felismerésére. A p. hivatkozott a Gaudium et spes 24. pontjára: „Az ember az egyetlen teremtmény a földön, akit Isten önmagáért akart” (DH 4324). Az embert önmagáért, de végső soron Krisztusért akarta, akiért minden létezik, s akiben az Isten képére alkotott ember isteni életre rendeltetett: a világ teremtése előtt az Atya kiválasztott minket Krisztusban, hogy fogadott gyermekei legyünk (Ef 1), és azt akarja, hogy minden ember eljusson az üdvösségre (LG 16, GS 22). - Ezt tanítja a hitünk, és ez az Istenhez rendeltetés az alapja az emberi „lélek” sajátos teremtésének. De a ker. fil. és teol. is igyekszik megvilágítani a hagyományos tételt az evolúció összefüggésében, számolva a test és lélek szubsztanciális egységéről szóló egyh. tanítással (DH 902). Karl Rahner SJ és Piet Schooneberg SJ, ill. korábban Antonin-Gilbert Sertillanges OP Aquinói Szt Tamást értelmezve igyekeztek megoldani az ember (az emberi lélek) közvetlen és sajátos teremtésének kérdését. Helyesen kell értenünk a teremtő (transzcendens) okság és a másodlagos okság összefüggését. Teremtve lenni annyit jelent, mint teljesen, a létben függeni Istentől. Az evolúció során a léttöbbletet az Istentől függő teremtmény önfelülmúlással hozza létre. Igazában a szenttamási gondolatot, a transzcendens és a másodlagos okság viszonyának helyes értelmét fejezi ki Teilhard de Chardin sokat idézett mondata: Dieu fait se faire le choses, 'Isten cselekvőkké teszi a dolgokat', az embert is, nem helyettük cselekszik. A két okság nem egymás melletti, nem egymást kiegészítő, hanem mindent Isten tesz és mindent a teremtmény tesz, de más-más síkon. - A teremtés transzcendens tette nem tartozik a tudomány hatáskörébe. A Teremtő állandóan létrehozza a világfolyamat egészét a maga fejlődésében, de ez a transzcendens okság „vertikálisan” hat (nem a lánc első szeme): minden pillanatban létet ad és felfokozza a másodlagos okok, a teremtmények öntevékenységét és önfelülmúlását. Tény, hogy naponta születnek új emberek a szülők nemző közreműködésével. Az ontogenezis (az egyed fejlődése) némiképpen hasonló a filogenezishez (a törzsfejlődéshez), tehát az emberi lélek közvetlen teremtésének kérdését tárgyalva a kettőt együtt vizsgálhatjuk. - Az emberi lélek közvetlen teremtése nem jelentheti azt, hogy Isten különlegesen, mintegy kívülről beavatkozva a fejlődő teremtés folyamatába teremti a lelket. Ez nem történhet sem az első hominizációkor, mintha a kellőképpen kifejlődött állati testbe Isten „belelehelné” a lelket, sem az embriogeneziskor, mintha a test a szülőktől származna és Isten csak egy bizonyos fejlettségi fokon „öntené” a lelket az embrióba, mert ellenkező esetben Isten transzcendens (teremtő) okságát a világ okláncolatába iktatnánk be, s egy szintre hoznánk a másodlagos okokkal. Az ember teremtése akkor történik, amikor a petesejtek egyesülésekor (a beágyazódáskor) Isten transzcendens oksága folytán megtörténik az önfelülmúlás, megjelenik a léttöblet, az „ugrás”, mint az első hominizációkor. De ez nem pusztán a véletlen és szükségszerűség vak játéka folytán történik, hanem Isten akarja, teremti ezt az emberi lényt, potenciálisan személyt. Az embrió már a megtermékenyüléskor rendelkezik minden olyan kóddal, amelyek meghatározzák emberi kibontakozását, jóllehet az öntudatosodás és a személyesedés csak később, a szabad szellem öntevékenysége révén valósul meg. - Sertillanges Szt Ágoston és Szt Tamás tanítására is hivatkozva kifejtette a teremtés helyes eszméjét. Szt Tamás a teremtésről szóló traktátusban állítja: homo generat hominem, 'az ember nemzi az embert'. A lélek szoros értelemben nem a nemzés gyümölcse, hanem annak terminusa, vagyis a nemzési folyamat végén jelenik meg. A teremtés transzcendens (isteni) aktusa immanens, felfokozza a másodlagos okságot. Szt Ágoston szerint a teremtés Isten tette, „amely alkotásainak tevékenységéhez vegyül”. - Alszeghy Zoltán így magyarázza: „A lélek teremtését nem úgy értjük, hogy Isten a semmiből előhív egy önmagában álló valóságot, a lelket, s 'aztán' egyesíti egy más úton létrejött anyagi szervezettel. Nincs lélek, mielőtt ember lenne, s nincs emberi szervezet, mielőtt élő, lélektől éltetett ember lenne. Ami létrejön, az a lelki és testi síkon létező ember. Az egy és oszthatatlan embert Isten a szülők egyesülésével kezdődő genetikus folyamat felhasználásával hozza létre. A genetikus folyamatot Isten teremtő befolyása sajátos 'eszköz-oksággal' mozgatja, vezeti, áthatja, felemeli, hogy olyan valóságba torkolljon, amit önmagától nem tudott volna létrehozni, azaz testben élő szellemet, élő embert teremjen. Ez az egy és osztatlan ember amennyiben élő szervezet, a szülőktől kiinduló genetikus folyamat eredménye, amennyiben szellemi 'én', annyiban Isten közvetlen teremtménye. A két szempont elválaszthatatlan, mégis különböző. Ugyanez vonatkozik az evolúció során megjelenő első emberre, ill. emberekre. Ezek szervezete szintén Isten különös „közbelépése” erejével lesz egy állati genetikus folyamat gyümölcse. Még pontosabban: Isten különleges „közbelépése” a testből és lélekből álló ember létrejöttében különbözik az egyes élőlények létrejöttét, fenntartását és szaporodását előidéző állandó teremtéstől olyan szempontból, hogy Isten az embert önmagáért akarta (öncél, finis sui) és végső soron Önmagáért akarja, azaz Magához rendelte. Az Efezusi levél elején olvassuk: az Atya örök szeretettel szeretett engem és a világ teremtése előtt kiválasztott Krisztusban, magához rendelt, hogy fogadott gyermekként részesedjek isteni természetében (vö. 1,4-10). Isten minden embert személyesen szeret, és ezt a fejlődő világmindenséget az emberért alkotta. - A teremtés krisztológiai szempontjairól lásd Teilhard de Chardin vízióját az egyetemes és kozmikus Krisztusról. Teilhard a Szt Pál-i krisztológiát áthelyezte az evolutív világképbe. Ez a szemlélet ihlette a II. Vat. Zsin. egyes atyáit, amikor a Gaudium et spes-ben megfogalmazták a földi valóságok teol-ját és megmutatták az ember teremtő tevékenysége, a munka, a technika, a tud-os kutatás, egyáltalán a világot humanizáló erőfeszítések isteni értelmét.

uhhh, akkor inkább a Xenu...

@F.T.: öööö....ja igen. ez kimaradt a cikkből.

@bs: Gondolod, hogy ha gorombáskodsz, inkább igazad lesz?
Inkább vagyok relativista hülye - posztmodern biztosan nem - mint hőzöngő, meggyőződött hülye, aki soha nem kételkedik, soha nem tesz fel kérdéseket, soha nem nézi meg a dolgot egy másik szemszögből is. Viselhetnél csadort is, ha férfi nem lennél.

@lOc (a pasztafáriánus): Igen, igaz. De én sem azt mondtam, hogy valamely tételes vallást követte, vagy hogy egyházias hite volt.

@F.T.: Uff, ezt majd mégegyszer elolvasom, a kávé után. A baj az, hogy mások nem fogják. Pedig a világos egyházi álláspont kifejtése nagyban segíti a dolgot, de hát ez talán tényleg meghaladja egy ilyen blog lehetőségeit. Én, személy szerint, nagyon köszönöm!

párdon, csador nem nekem kell, a valóságot nem én akarom tapasztalat helyett hittel megérteni

@bs: Tapasztalom a világot, és hiszem, hogy jó következtetéseket vonok le a tapasztalataimból. A kérdések nem a valóság kétségbe vonását jelentik.

@Idet: Jójó, nem vitatkozom. Csak pontosítottam.

Ez ezért faszság mert mindenki tudja hogy a világot Thor teremtette meg amikor kalapácsával az ujjára csapott és kiszaladt a száján: "Bassza meg a kurva isten!"

Nem lehet Istent a tudás által megtalálni, mert Ő nem engedi. Azon az ajtón kell visszamenni Hozzá, amelyiken Ádám eltávozott. Ádám a hitét vonta meg Istentől, nem hitte, hogy a tiltása jogos, és hasznos, inkább a kígyónak (Sátánnak) hitt, holott a Sátán sem bizonyította be, hogy igaz amit mond, csak tetszetősebb volt az ő állítása, tehát neki hitt. Tehát, most ennyi tudással amennyi van, hinni kell Istennek, és kész! Ha elfogad az ÚR, akkor majd megnyitja a szemed, hogy láss, és tudj is. De a sorrend: higgy "vakon", és aztán látni is fogsz, jobban mint most.
utolsoelottifigyelmeztetesekatevelygomagyarnak.blog.hu/api/trackback/id/2484016